Teljesítmény-központúság

A szellemileg bántalmazó rendszerekben a hatalom tettetett és a tekintély kikényszerített. Ezért ezek a rendszerek nagy hangsúlyt fektetnek tagjaik teljesítményére. Az engedelmesség és alárendelés két fontos és gyakran használt szó ezekben a rendszerekben.

Következzen egy részlet egy gyülekezeti hírlevélből, a Pásztor személyes rovatából:

A kegyelemből kiesve

Múlt vasárnap a 200-as szint alá estünk, 13 hét óta először. A 200 tagot meghaladó istentiszteleti létszámunknak vége szakadt a 13-as számnál. Megtörtént: kiestünk a kegyelemből! Nagyon szeretném látni, hogy teljes nyájunk összejön a következő négy istentiszteletre, hogy az évet egy hatalmas bumm-mal tudjuk búcsúztatni. Ezt az évet igazán kiemelkedővé tehetjük a gyülekezet számára. Nagy létszámú alkalmaink voltak, nagyszerű adakozás, és hatalmas részvétel minden programunkon. Állítsuk fel a színpadot egy vadonatúj évtized számára, azáltal, hogy újra “kegyelembe rázzuk” magunkat!

Miként részesedtek ezek az emberek a kegyelemben eredetileg? Azáltal, hogy gyülekezetbe mentek? Azáltal, hogy több mint 200-an voltak alkalmon? Hogyan vesztették el a kegyelmet? Hogy a 200-as létszám alá estek? Micsoda torz elképzelés a kegyelemről! A pásztor “kegyelembe rázni” akarja az embereket vagy rávenni, hogy teljesítsenek? Azért járunk gyülekezetbe, hogy bátorítást nyerjünk, hogy bízzunk Jézusban, vagy azért, hogy kényszerítve legyünk a nagyobb erőfeszítésre?

Valószínű, hogy ez az evangéliumi pásztor egyenlőségjelet tesz a gyülekezeti részvétel és a Krisztusnak való engedelmesség közé. De Isten azt tanítja, hogy Ő elsősorban a szívet nézi; Istent aggasztja, ha a jó dolgokat rossz motivációból tesszük. Igen, az Istennek való engedelmesség elengedhetetlen. Mégis a legegyszerűbb módja, hogy megállapítsuk, hogy valaki a jó dolgokat rossz indítékból teszi az, hogy ha látjuk, hogy nyilvántartást vezet róluk. Hadd fogalmazzak másként. Ha engedelmességed és szolgálatod az egyedül Istenben való bizalmadból fakad, akkor nem fogod nyilvántartani teljesítményedet folyamatosan a jutalomra koncentrálva, hanem egyszerűen csak megteszed. De ha azzal vagy elfoglalva, hogy vajon eleget tettél-e, hogy elnyerd Isten tetszését, akkor nem Őrá nézel, hanem a saját cselekedeteidre. Valamit arra, hogy mások is figyelhetnek, kielemezve téged. Miért tartana nyilvántartást valaki a saját “kegyes” viselkedéséről, ha nem azért, mert valamiféle szellemi jópontokat szeretne gyűjteni?

Vegyünk egy szomorú példát egy gyülekezetről, amely a helyi közösség irányába végzett nagyon értékes szolgálattal indult. Sajnos, azoknak, akik ebben a szolgálatban részt vettek a vezetőséghez kellett járulniuk és dokumentálniuk kellett napjuk minden egyes percét. Ezután kiértékelték őket asszerint, hogy mennyire bölcsen használták az idejüket, “úgy-e, ahogy Isten akarta, hogy használják.” A többséget megrótták, hogy nem olvasták eleget a Bibliát – és a vezetőség határozta meg, hogy mit jelent az “elég”. Azért is szorultak, ha 15 percet töltöttek tisztálkodással 10 perc helyett. Végülis azt az extra 5 percet bibliaolvasással is tölthették volna – tehát a vezetőség azt is meghatározta, hogy mi a “szellemileg” megfelelő idő a tisztálkodásra. Ez a rendszer nem a szentséget vagy az Istennek való engedelmességet táplálta, hanem egyszerűen mindenkit a vezetők “helyes szellemiségről” kialakított beteg érelmezésébe kényszerített, és az uralkodás utáni vágyukat elégítette ki.

Fontos az engedelmesség és az alárendelés? Nem kérdés. Ez látható a Róma 13,1-ben: “Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak”. Az 1 Péter 5,5 azt mondja: “Engedelmeskedjetek a véneknek”(KAR). A Zsidó 13,17 kihangsúlyozza: “Engedelmeskedjetek előljáróitoknak és fogadjatok szót”(KAR). De hogy megfelelő egyensúlyban értelmezzük a kérdést, ezekhez az igékhez hozzá kell venni egy ugyancsak fontos szakaszt. Nézzük csak Péter és a többi apostol szavait az ApCsel 5,29-ben: “Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” Figyeljük meg, hogy itt Péter a vallási vezetőkhöz beszélt, akik felé engedetlenek voltak. Ha kiragadjuk a szövegkörnyezetből, a vezetőknek való engedelmesség helyes teológiának tűnik. Azonban ha megfelelő kontextusba helyezzük, azt látjuk, hogy csak akkor helyes egy vezetőségnek engedelmeskedni és annak magunkat alárendelni, ha annak tekintélye Istentől van és álláspontja összhangban van Istenével.

Több okból kifolyólag, a követők néha azért engedelmeskednek vagy követnek utasításokat, hogy elkerüljék a megszégyenítést, elnyerjék valakinek az elismerését, megtartsák szellemi státuszukat vagy gyülekezeti pozíciójukat. Ez nem valódi engedelmesség vagy alárendelés; ez engedékeny önzés. Ha egy viselkedést egyszerűen kívülről erőltetnek valakire, ahelyett, hogy egy Istent szerető szívből fakadna, azt nem lehet engedelmességnek nevezni. Az pusztán gyenge megfelelés valamilyen külső nyomásnak.

A Róma 12,2-ben Pál azt mondja: “Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával”. Ne igazodjatok, hanem változzatok meg. Az igazodni szó azt jelenti, hogy “kívülről beprésel”. Pál azt mondja, hogy “Ne legyetek bepréselve”. Egy teljesítmény-központú gyülekezetben vagy családban ez a vers valahogy így kerül értelmezésre: “A gyülekezetünknek vagy vezetőnknek igaz van; mi Istennek igazabb, tisztább ‘szavával’ rendelkezünk, mint mások. Tehát igazodnunk kell a formulánkhoz, az általunk képviselt kereszténységhez, amennyire csak lehetséges – hogy ne váljunk olyanokká, mint azok odakint, akik nem úgy gondolkodnak mint mi.” Ez a gondolkodásmód kívülről próbál embereket bepréselni. Ők nem megváltoznak, hanem igazodnak.

A megváltozás egy belülről kifelé fakadó dolog, nem pedig kívülről befelé. Ne hagyd magad bepréselni! Változz meg!

(Forrás: The Subtle Power of Spiritual Abuse)

Reklámok
Kategória: Más tollából | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

24 hozzászólás a(z) Teljesítmény-központúság bejegyzéshez

  1. Villam szerint:

    Jó dolog ez a pásztorkodás vagy előljárói feladat. Az a vékony határvonal megtalálása az izgalmas, mikor úgy képes szólni, hogy nem leural, úgy ösztöz, hogy nem megfelelési kényszert vált ki belőlem. Kijelöli a valóban káros dolgok határvidékét és ezellen fellép eréjesen és mégse esik csapdába..Pöpec lehet élesben_:D

    Egyre inkább azt látja az ember, hogy semmi se olyan egyszerű, mint aminek elsőnek tűnhet(pl amikor elolvastam Telegdi Homeletikáját ).

    Legkisebb dolgokban esnek el sokan legyen az tanítás, vagy más egyébb. Olykor felelőtlenűl szól az ember nem meggondolva azt, hogy az a beszéd amit mond, hogyan fog visszhangozni a hallgatóság szivében. Én eltom képzelni azt, hogy a megválogatlan mondatokból, kifejezésekből ,példákból is éppúgy származhat rossz végkövetkeztetés vagy gyakorlat,ami félreértésen alapul, mint a szándékos rossz beszédek miatt..

    Ha nem lenne 1 személyes tekintélyelvű vezetőség a gyülekezetben úgy gondolom az történne, mint ami a forumokon. Megvizsgálná a többi vezetőségi tag a beszédeket, megfedné, ha úgy látják, kiigazítják egymást, meghallgatják egymást és nem kivánnak egymásnak tetszelegni, hogy ezáltal megbecsüljék egymást vagy előrébb léphessenek: szolgálatban, tekintélyben, megbízásban ..

    Másfelől az a látás, hogy mindenkinek rögvest szolgálnia kell, mert egyébbként elrejti a kincsét elrejti a tálentumát és akkor elmarasztaló ítéletben részesül az Úr előtt, kitermeli a felkészületlen szolgálatra(nagy felelősséggel bíró) még alkalmatlan embereket. Bár a teológiai ismeret, a tantételek ismerete, vagy hívőségének ideje önmagában még nem garancia arra, hogy jól és helyesen irányatana egy gyülekezet..Ez is érdekes..Micsoda nagy felelősség másokat olyan szolgálatba iktatni, ami nagy felelősséggel jár..Mit nézz az ember?Teológiai tudás?Krisztusban eltöltött idő hossza, kis dolgokban hű volt, ezért nagy dolgra választja?Jó barát? Önmagában egyik se jó tanácsadó lehetne példákat hozni.. Nem semmi ez se nem hiába mondja Pál Timoteusnak, ne hamarkodja el a kézrátevést(véleményem szerint szolgálatba iktatásra mondja) és alaposan válassza ki az előljárókat: fedhetetlen legyen, tanításra alkasmas, jó bizonyság legyen róla hívők és hitetlenek előtt stb stb

  2. endi szerint:

    ““Engedelmeskedjetek a véneknek”(KAR). A Zsidó 13,17 kihangsúlyozza: “Engedelmeskedjetek előljáróitoknak és fogadjatok szót”(KAR).”

    Én nem járok gyülekezetbe. Most mi lesz? Hogyan engedelmeskedjek és fogadjak szót a pásztornak, elöljárónak, ha egyszerűen nem járok gyülekezetbe?
    Aki nem jár gyülekezetbe az tehát…?

  3. Zsotza szerint:

    Endi írja: >>”Aki nem jár gyülekezetbe az tehát…?”<< Az tehát nem tért meg!-Hasonlóan a "10-edet nem fizetőkhöz"… Több keresztény fórumon találkoztam evvel a nézettel:aki nem tartozik gyülekezethez,az nem tért meg. Arra persze nem gondolnak,hogy nem minden földrajzi,-és élet-helyzetben megoldható a gyülekezetbe tartozás,a gyülekezetbe épülés. Szóval,én nem azonosulok a "mainstream" felfogással.

  4. Megadatott szerint:

    Újabb nagyon jó fejezet! Ezt a könyvet tényleg kikellene adni! Nagyon sokan felszabadulnának az emberi igákból.

    Nincs valakinek ismeretsége egy kiadónál?

    • balati szerint:

      Először le kell fordítani :)
      Dolgozom rajta! Persze ha valaki tud arról, hogy valaki már lefordította, akkor nem töröm magam. De követelem, hogy azonnal szóljon! :)

  5. Megadatott szerint:

    „Szerintem ez azért nem mainstream, inkább csak a karizmatikus, hit-mozgalmi, fundamentalista vonalat jellemzi”

    Szerintem ez a „aki nem jár gyülekezetbe annak annyi stb” jellemség nemcsak a karizmatikus vonalra jellemző. Baptistáknál is sok helyen ez van. A jehova tanuknál is alap. Gyökere meg valószínű katolikus. Aki merészelt nem katolikus lenni annak néha szó szerint is annyi volt. Pl úgy rémlik István királynak is volt olyan törvénye, hogy aki nem ment el istentiszteletre annak vége volt, kivétel ha a tűzet őrizte vagy valami ilyesmi.
    Szóval ennek a mai változatnak (ami megy a fundi vonalon) a gyökerei elég régiek. Picit persze ma más a köntös, de a lényeg azonos.

    • balati szerint:

      Lehetséges, hogy ez is szerepet játszik benne. Sok esetben szerintem a Zsidó 10,25 félreértéséről, törvényeskedő értelmezéséről van szó.

    • berciXcore szerint:

      Csak azt nem értem, hogy amikor más aspektusban van szó valamiről, akkor hova tűnik a katolikus örökségre való hivatkozás. Egy rossz gyakorlathoz oké, sőt elengedhetetlen, mert bele lehet rúgni egyet a katolikusokba, de ha mon Dieu, méltatni kellene a katolikus örökséget, akkor nem jön elő. ;)

      Az a fajta “aki nem jár gyülekezetbe annak annyi stb” amiről itt szó van, tényleg “inkább csak a karizmatikus, hit-mozgalmi, fundamentalista vonalat jellemzi”. Nem mellesleg nagyon amerikaias, és a 19. század vége és a 20. század eleje óta van jelen egyre határozottabb mértékben. Ezért mondhatjuk, hogy odaát az ún. mainline protestant megnevezés már csak történelmi jelentéssel bír, mert en masse a fundamentalistább, konzervatívabb és karizmatikusabb vonal van többségben, ők a mainstream. Hogy miért beszélek Amerikáról, az remélem teljesen egyértelmű: hitéleti kultúránkat az utóbbi időben minden korábbinál erősebb amerikanizmus jellemzi – bár vannak kivételek, hogy egy-egy hazai gyülekezet és/vagy felekezet inkább marad européer.

  6. endi szerint:

    Én csak azért írtam be amit írtam, hogy rámutassak: ezek az írások amit itt közreadsz is úgy állnak hozzá a kérdésekhez, hogy _kell_ hogy legyen pásztorod, lelkészed vagy ilyesmid.
    Itt is meglátszik szerintem, hogy ezt az egész kérdéskört nem lehet tárgyalni anélkül, hogy előbb a hitbeli gyerekséget-felnőttséget ne tisztáznánk.

    • balati szerint:

      Nem úgy áll hozzá, hogy _kell_, hogy legyen pásztorod, hanem elsősorban olyanoknak íródott, akik (romboló) gyülekezetbe járnak, tehát van pásztoruk. Emellett olyanok is olvashatják, akik igenis járnak gyülekezetbe. Egyszerűen csak nem akar abba a hibába esni a szerző, hogy mindenki, mindenféle tekintély ellen engedeltenkedni kezdjen, mert az egy másik helytelen extrémitás lenne. A megfelelő egyensúly egészséges fenntartása a szerző célja. A könyv nem azt a kérdéskört boncolgatja, hogy kell-e gyülekezetbe járni vagy sem, hanem hogy hogyan lehet megkülönböztetni egy egészséges és egy egészségtelen gyülit, pásztort, stb.
      Mellesleg pedig eddig kb. 3-4 oldalt fordítottam lenne, szóval nem kellene túl gyorsan végkövetkeztetéseket levonni. A könyv pont hogy az olyan egészséges szellemiség védelmében íródott, ami a növekedést lehetővé teszi.
      Az sem véletlen, hogy az Írások közé feltettem a kiskorúságról szóló cikket. Én is fontosnak érzem a kérdést, de a téma ennél sokkal többrétűbb, így ne várd, hogy minden cikk erről szóljon.

      • endi szerint:

        “hanem elsősorban olyanoknak íródott, akik (romboló) gyülekezetbe járnak, tehát van pásztoruk”

        Tehát aki gyülekezetbe jár, annak kell hogy legyen pásztora?
        Na meg mi van a pásztorral? Neki ki a pásztora?

        “Egyszerűen csak nem akar abba a hibába esni a szerző, hogy mindenki, mindenféle tekintély ellen engedeltenkedni kezdjen, mert az egy másik helytelen extrémitás lenne.”

        Csak ez a két véglet van? Ismerős ez a reakció…

        • balati szerint:

          “Tehát aki gyülekezetbe jár, annak kell hogy legyen pásztora?
          Na meg mi van a pásztorral? Neki ki a pásztora?”

          Neked mi a véleményed erről? Hogy kell értelmezni a szerző által idézett igéket?

          “Csak ez a két véglet van?”
          Azt írtam, hogy: “az _egy_ másik helytelen extrémitás”. Értelmezzem számodra a határozatlan névelő fogalmát?

          “Ismerős ez a reakció…”
          ???

  7. Megadatott szerint:

    Berci,
    Nem szokásom belerúgni a katolikusokba. Nem ezért írtam. Egyszerűen csak úgy gondolom ez nem karizmatikus találmány. Sőt szerintem jobban jár az aki egy katolikus templomba jár, mint aki egy leuraló karizmatikus helyre!

    • berciXcore szerint:

      Ezt nem konkrétan neked szántam, csak kijött. :) Persze, nekik is megvolt ez az időszakuk: amikor monopol helyzetben voltak, de még számolni kellett a pogányokkal, majd a reformáció első időszakaiban. De már nem ilyenek, és nem azért, mert a kardjukba dőltek, mindenmindegy alapon.
      Én nem lepődnék meg azon, ha megjelennének olyan nyilatkozatok, hogy a hívők csak a megszokás miatt ne járjanak istentiszteletre, viszont ha őszinte lelkiismeretből teszik, akkor ne maradjanak otthon.
      Kimondatlanul persze ez már létező gyakorlat – a hívők irányából.

  8. berciXcore szerint:

    Magához a teljesítmény-központúsághoz is valahol kapcsolódik az amerikanizmus. Az egyházak “elcégesedése” is tipikusan amerikai jelenség. A kisegyház eleinte csak kisvállalkozás, aztán ha már vannak szatelitközösségek, akkor középvállalkozás, ha országos hálózata van, akkor nagyvállalkozás, és ha már kilép a nemzetközi piacra, akkor multinacionális vállalat. Nekem ez nem tetszik. Norbs istenképei közül ehhez a 4. kép társul, ami gyakran egészül ki a 8. képpel is.

    Nekem az egyház valamivel “archaikusabb”, inkább olyan, mint valami 19.-20. századfordulós, nem elitista “society”, alkalmazkodva a mai kor igényeihez, de megtartva azt a spirituszt, ami korábban is jellemezte. Némileg angolos beütésű, teát iszik és beszélget a tagokkal. :)

    • berciXcore szerint:

      Erről a hasonlatról jut még eszembe Angela Georgina Burdett-Coutts, akiről ugye írtam egy pár sort. Na, nekem az ideális egyház olyan, mint ő és az a miliő, amit teremtett maga körül.
      (Persze, az igazán-nagyon ideális egyház olyan, mint Jézus, a tanítványok és a környezetük, de sajnos ez a hasonlat annyira elcsépelt és unalomig lerágott, ráadásul a bejegyzésben említett egészségtelen egyházak, gyülekezetek által is lobogtatott, hogy nem éreztem relevánsnak.)

    • balati szerint:

      “Némileg angolos beütésű, teát iszik és beszélget a tagokkal. :)”

      Ez nekem is nagyon szimpatikus :)

  9. endi szerint:

    Az is elég álságos, hogy ilyen “szellemi erőszak” csak a nem tradicionális egyházakban van. Ott sokkal kifinomultabban van, de sokkal erősebben. Sokkal jobban ki tudták ezt fejleszteni, karöltve és szövetségben a csordaszellemmel, a társadalomistennel és hasonlókkal.

    • balati szerint:

      “Az is elég álságos, hogy ilyen “szellemi erőszak” csak a nem tradicionális egyházakban van.”

      Mert még mi álságos?
      Amúgy senki nem állította, hogy csak a nem tradicionális egyházakban van.

  10. endi szerint:

    Balati,

    Szerintem igenis lehet olyan hogy aki jár gyülekezetbe annak mégsem pásztora a gyülekezet vezetője, lelkésze. Hiszen én se állítom azt hogy aki felnőtt hívő az mindenképpen ott kell hogy hagyja a gyülekezetet.
    Egy felnőtt hívőnek nem ember a vezetője. (Persze megint le kell írni, mert sokan egyből belekötnek, hogy “akkor te senkitől se tanulsz?”: egy felnőtt hívő is tanul, de nem csak egy, vagy egypár embertől hanem mindenkitől és mindenből (és ez azt sem jelenti hogy a csordaszellemtől)).

    ““Engedelmeskedjetek a véneknek”(KAR). A Zsidó 13,17 kihangsúlyozza: “Engedelmeskedjetek előljáróitoknak és fogadjatok szót”(KAR).”

    És hogy ez mire vonatkozik? Hát biztos hogy nem mindenkire és minden esetre. Ahogy Jézus se mondta mindenkinek hogy ossza szét a vagyonát. Na meg ha még ostobábban akarjuk alkalmazni ezt az igét, akkor úgy is értelmezhetjük hogy akkor is engedelmeskedjünk ha bálványimádásra, paráznaságra utasítanak az elöljárók?

    Az meg igenis idegesít, hogy folyton a “szektákat” szeditek elő az ilyen témák kapcsán.

    • balati szerint:

      Köszi. Én is hasonlóan látom.

      “Na meg ha még ostobábban akarjuk alkalmazni ezt az igét, akkor úgy is értelmezhetjük hogy akkor is engedelmeskedjünk ha bálványimádásra, paráznaságra utasítanak az elöljárók?”

      Azért ezt szerintem a könyvíró is elmagyarázta, ld.: “csak akkor helyes egy vezetőségnek engedelmeskedni és annak magunkat alárendelni, ha annak tekintélye Istentől van és álláspontja összhangban van Istenével.”

      “Az meg igenis idegesít, hogy folyton a “szektákat” szeditek elő az ilyen témák kapcsán.”
      Egyetértek, hogy ez nem csak rájuk jellemző. Szerintem a katolikus egyház a papság intézményével a nikolaiták tanítását tartja fenn, amit Jézus gyűlöl. Az a szellemi abúzió netovábbja (szvsz!).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s