szilánkok

Szerda esti alkalom volt. Zákeusról tanított. Arról, hogy alacsony volt és az emberek eltakarták előle Jézust. Arról, hogy a mi életünkben is lehetnek emberek, akik eltakarják Őt. De Zákeus nem hagyta annyiban: felmászott egy fára, hogy megláthassa azt, akiről már olyan sok jót hallott. Nem engedte, hogy ebben mások útját állják. Jézus látva ezt az elszántságot, aznap nála vacsorázott.

Jó prédikáció volt. Szólt hozzám. Az alkalom végén megkért minket, hogy, aki úgy érzi, hogy az életében valaki eltakarja előle Jézust, elválasztja Tőle, az álljon fel, hogy imádkozhasson érte. Ez fontos momentuma volt az alkalmaknak, így lehetett kifejezni, ha a tanítás megérintett, illetve olyan témát, problémát, bűnt érintett, amivel az ember küzdött. Emellett kiváló eszköz volt arra, hogy az emberek gyengeségei, aktuális küzdelmei nyilvánvalóvá legyenek. Jó érzés volt őszintén ülve maradni ilyenkor, mert akkor minden rendben volt. Persze, ha valaki mindig ülve maradt, az azért gyanús volt, úgyhogy néha illett felállni. Ha nem volt túl ciki a téma, csak mondjuk “megfáradtál az Úrral való járásban”, az “imádságtalanság bűnébe estél”, akkor az ember könnyebben felállt, ilyen a legjobb kereszténnyel is megeshet néha. Ha már komolyabb bűnök miatt kellett felállni, az már keményebb dió volt. Aki felállt, az egyszerre vívta ki a többiek csodálatát (“milyen őszinte és elszánt”) és megvetését (“komolyan önkielégítést szokott csinálni?!? Hát ezt azért róla nem gondoltam volna!”). Persze ilyenkor mindenkinek be kellett csuknia a szemét, így csak az Úr látott minket…

Szóval most is kihívást intézett a nép felé. Mivel úgy éreztem, az én életemben valóban van valaki, aki eltakarja előlem Jézust, hát felálltam. Én voltam az egyetlen, pedig voltunk jópáran az alkalmon. Na mindegy, legalább egy valaki felállt, ez már igazolta, hogy valóban az Úrtól volt a prédikáció. Imádkozott értem (és azokért, akik valamiért nem álltak fel), és ezzel az alkalomnak vége lett.

Utána odamentem, mert tartoztam neki azzal, hogy őszinte legyek hozzá. Elmondtam neki, hogy az én életemben ő az, aki eltakarja Jézust, és aki hátráltatja a Vele való kapcsolatomat.

Ez már a vége felé volt…

Reklámok
Kategória: Szerintem, szilánkok | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

13 hozzászólás a(z) szilánkok bejegyzéshez

  1. lenyugvó szerint:

    Vááóóó!!! Grat!! És Mitszót???

    ____________
    Az én uccsó emberi pásztoromnak hiába panaszkodtam a helyzetre,rendszerre,emberekre, vigyorgott,mint a tejbetök
    és tagadott mindent amivel “meggyanúsitottam”. Persze a beszélgetés végén nekem kellett “megtérni”…

    Aztán a nevem az imakommandó névsorára került…

    Akkor megismeri az ember a mAgyarok istenét. :-(

  2. balati szerint:

    Értetlenkedett és próbált meggyőzni, hogy ez lehetetlen. Később pedig egy pásztori beszélgetésre invitált. De ez már egy másik szilánk.

  3. Megadatott szerint:

    Hát igen a vége felé már bátrabb az ember. :)

    Szerintem jól tetted, talán egyszer elgondolkodik rajta az a pásztor. Mondjuk amíg csak 1-1 ember szól, addig nem fognak elgondolkodni. Mivel könnyebb megkérdőjelezni a kritikát megfogalmazó személy szellemi állapotát, mint végiggondolni mit is mondott valójában.
    Újabb jó kis bejegyzés. Grat!

  4. infaustus szerint:

    Bátor lépés volt a részedről, jól tetted. A legnagyobb problémájuk az ilyen tekintélyelvű embereknek, hogy nincs kontrolljuk, nem kapnak ilyen kritikai visszajelzést. Talán egészségesebb lelkületük lenne nekik is, ha több hasonló visszajelzéssel szembesülnének.

  5. Lenyugvó szerint:

    Nekem azt mondta az első pásztorom, mikor mondtam neki,hogy befejeztem /vele/,
    hogy ő “FEDDHETETLEN” erre az igére hivatkozva:

    “Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen”

    Mekkora sötét volt már!!! Megsötétedett, és az igét sem értette már, hanem önigazolásokat keresett benne, de az szánalmas volt, tragikomikus és erőtlen.Mer akkor már csalta a feleségét , sőt az igeszakasz folytatásának egyetlen kritériumát sem tudta betölteni, a családja is szétesett.
    Pontosabban ő rombolta azt szét.

    Szóval igaz,hogy a végefelé, vagyis kifelé bátrabb az ember.
    Utólag /több év távlatából/ még bátrabb lenne, de már nem lehet.
    Azoknak kell ezt lerendezniük szemtől szembe akik bennt vannak.

    Kivülről már csak a memoárok maradnak, de ez segithet a benntlévőknek. Az én időmben ilyen nem volt. Aki nem kereste és ragadta meg foggal-körömmel az igazságot az vagy megőrült a kárhoztatástól, vagy “rosszabb lett az állapota az előzőnél”..

    És ha esetleg olyan is olvasná a blogot aki még a megtérés élményében mindent rózsaszinben lát (mert csak olyan szinű a kincstári gyülis festék ),
    akkor azt is tudja meg,hogy egy ilyen 1 – 2 évtizedes “móka” egy kereszténynek nem csak szellemi-lelki-erkölcsi-kapcsolati-idegi és ebből fakadó fizikai károkat és fájdalmat okoz, hanem nagyon komoly anyagiakat is!!!!!

    Azt gondolom,hogy egy ilyen rendszer felemészti tagjait, és előbb-utóbb vezérét,
    csak egy ebbe a rendszerbe szocializált, agymosott új-fiatal generáció tudja ezt tovább képviselni, vagy egy teljesen új mozgalom, ami újra és újra “megújul”, magyarul, mivel NEM működik állandóan összeomlik és újra próbálkozik.

  6. norbs szerint:

    Tetszik a stílusod!

    Most had térjek ki arra a részre, amelyik a legjobban megragadta a figyelmem.
    Egészen elképesztő most így visszatekintve, hogy a mai kereszténység egyik legnagyobb problémája az önkielégítés. Hihetetlen, hogy annyi és annyi fiatal küzd azzal, hogy a pásztoraik, lelkészeik és papjaik nyomják beléjük a “szentbeszédet” a témáról, anélkül hogy árva “fingjuk” (excuse moa) lenne az ember pszichoszexuális fejlődéséről.
    Sokan el sem tudnak képzelni ennél nagyobb bűnt. És valamiért ez általánosan igazzá vált a szexualitás témakörére.

  7. infaustus szerint:

    “Egészen elképesztő most így visszatekintve, hogy a mai kereszténység egyik legnagyobb problémája az önkielégítés.”

    Én soha nem hallottam, hogy ez a gyülinkben, vagy bármely más közegben, ahol megfordultam, téma lett volna. És ez rossz. Fórumokon szóba került, de elég egészségtelen, törvénykező formában. És ha jobban belegondolok, nem az a legrosszabb, hogy ez nem téma, hanem az, hogy _miért_ nem téma. Mert olyan undorító-gusztustalan-sátáni-érzéki-evilági-mocskos bűnnek állítják be, hogy akinek kérdése/problémája van vele kapcsolatban, fel sem meri tenni. Talán arra gondolnak, hogy ‘ilyesmi még csak ne is említtessék a szentek között’. Ha pedig őrlődik a saját gondjaival, nem túl egészségesen fog fejlődni lelkileg. Érdemes lenne erről is írni egy bejegyzést. Asszem fogok is. :]

    • balati szerint:

      Nálunk elég gyakran előjött a téma, persze abszolút negatív, kárhoztató előjellel. Ez az egyik leghálásabb téma, ha embereket szégyenben és ezáltal megfélemlíthető, manipulálható állapotban akarnak tartani…

  8. franc80 szerint:

    A reformációt is “megreformáló” modern keresztény és keresztény színezetű irányzatok alapjai az 1800-as években lettek lefektetve. A századfordulón induló pünkösdi mozgalom, amelynek a legnagyobb hatása van a mai napig, azokból a tanításokból, teológiákból merített,amik az azt megelőző században viszonylag frissen “futottak”, összemosva ezt a Bibliával, valamint folyamatosan modernizálódó, saját/os/ teológiával, amit “prófétai látásokkal” kevertek nyakonöntögetve ezt az egészet.
    ________________________________
    Pl.: egy korabeli nézet:
    „Sok esetben, a titkos bűn (önkielégítés) az egyetlen valódi okozója a fiatalok számos bajának. Ez a bűn rontja az életerőt, és tönkreteszi a szervezetet.”
    ________________________________
    Ellen White hamis próféta /Ő híres volt plágiumáról,úgyhogy nem csak a saját véleménye volt ez./

    forrás: http://members.tripod.com/~Help_for_SDAs/EGW-Hungarian.htm

    A vallásos világban ez a cselekmény nagyfokú kárhoztatásérzéssel és szégyennel jár együtt,és még rá is tesznek egy lapáttal. A nyilvános megszégyenítés emiatt farizeusi bűn!
    Van ahol nem beszélnek róla. Főleg arról nem,hogy pornónézéssel jár együtt általában.
    A világban lazán veszik ezt a dolgot,de már több helyen is olvastam, hogy rengeteg a kényszeres önkielégítő és szinte mindig valami perverzióval párosul. Vannak világi fórumok,ahol sokan írnak,hogy számukra ez problémás, a gyakorlati életük rovására megy és gyógyulni szeretnének belőle.
    Akinek ez probléma és szégyenli is,az korrekt segítséget kérjen, önként, diszkréten, de nyilvánosan megszégyeníteni olyan,mint ha belerúgnának.

    A gyülekezetünkben mindenki csinálta. A pletykák szerint legalábbis :)
    Lebukni érdekes módon csak a dícsőítésben éneklők szoktak.

  9. Megadatott szerint:

    „…..Ez az egyik leghálásabb téma, ha embereket szégyenben és ezáltal megfélemlíthető, manipulálható állapotban akarnak tartani…”

    Hű ez komoly. Nálunk szerencsére ilyen nincs. Ezt csak egy hihetetlen elszigetelt helyen tudom elképzelni. Komolyan kezdek hálát adni a közösségért ahova járok. :)

    Egyébként nem eset szét még ez a közösség? Vagy esetleg változtak azóta a dolgok? Persze nem kell konkretizálni a közösség nevét, ha nem akarod. Egyszerűen csak érdekel meddig lehet ezt csinálni emberekkel. Hol az emberi tűréshatár.

    • balati szerint:

      Eredetileg egy vidéki gyülekezet volt, de közben Pesten is alakult egy közösség. A vidéki létszáma volt, hogy elérte a 120 főt, ez azóta leredukálódott néhány családra (max. 10-15 fő). De a pesti tudtommal él és virul.
      Az az igazság, hogy ezek a dolgok nem jönnek elő egy alkalom után, csak hónap, évek multán válnak nyilvánvalóvá. Ezért mindig lesznek újak, akik frissen és lendületben tartják a közösséget, ezért úgy tűnik, egészségesen működik. Azonban X év után szinte mindenki konfrontálódik és válaszút elé kerül: megszoksz vagy megszöksz.

  10. krisztianerik szerint:

    Gratulálni tudok csak , végre valaki felmert állni és megmondani a véleményét . Én bennem ennyi erő nem volt , csak kisebb vezetőkig jutottam el , de így is feketelistára kerültem , aztán minden voltam , csak ember nem. Gondolom az imakommandóban nemegyszer megemlítették becses nevem::))))))

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s